Kék babfa - (Decaisnea fargesii)

Nyugat-Kínából, a Himalája keleti előteréből származó különlegesség, mely hazájában fa méretűre is meg tud nőni, de kultúrában ritkán nő meg 5 méternél magasabbra. Tavasszal nyíló sárga virágaiból fejlődnek sötét kék színű bab-formájú, 10 cm hosszú termései. Nálunk még nagyon ritka, igazi különlegesség!
Megjelenése, felépítése
Cserje, illetve kisebb fa lehet. Eredeti élőhelyén 5–8 m magasra nő; az európai kertészetekben ettől elmarad. Törzse egyenes, elágazó. Vastag, csupasz hajtásai kékesen hamvasak.

Páratlanul szárnyalt, 60–90 cm hosszú összetett levelei 15–25 levélkéből állnak; ezek párosával egymással szemben helyezkednek el. A tojásdad, hosszan kihegyezett levélkék hossza 8–14 cm; a színük mélyzöld, fonákuk kékeszöld.

Virágai 25–50 cm hosszú, harang alakban összehajló, lelógó fürtökben nyílnak. A 3–6 cm átmérőjű, zöldessárga virágok színüket a csészelevelektől kapják; sziromleveleik nincsenek.

Bab alakú, kb. 3 cm átmérőjű, lecsüngő tüszőtermései mintegy 10 cm hosszúak és általában hármasával nőnek. Belsejüket átlátszó, zselés anyag tölti ki; ebben ülnek a kb. 1 cm átmérőjű, fekete, kemény magok (kb. 40). A zselés gyümölcshús ehető, íze állítólag a görögdinnyéére emlékeztet.

Életmódja, termőhelye
Szinte bármilyen talajon megél, de a szárazságot és az erős téli fagyokat rosszul tűri. Ezért Magyarországon csak hároméves korában érdemes kiültetni, odáig célszerű dézsában nevelni és fagymentes helyen teleltetni.

Május-júniusban nyílik, termése októberre érik be. Eközben lombja citromsárgára színeződik