Köszméte

A köszméte nem tartozik a legigényesebb gyümölcsök közé. A téli fagyokat jól bírja, a nagy meleget viszont kevésbé tolerálja, utóbbi lombhullást és gyümölcsperzselést eredményezhet. A fényviszonyokra nem igazán kényes, ültethető más gyümölcsfák közé is félárnyékba, egyedül mélyárnyékba ne ültessük. Talajok közül legjobban, a tápanyagban gazdag, jó vízellátású, savanyú kémhatású talajokat kedveli. Ha vékony, könnyen kiszáradó termőrétegű talajba ültetjük érdemes nyáron öntözni, a talajt pedig fenyőkéreggel, mulccsal takarni. Az egres gondozása során gondoskodnunk kell a gyomok eltávolításáról, anélkül, hogy megsértenénk a növény törzsét. A sérült törzsön ugyanis farontó gombák telepedhetnek meg, melyek a növény pusztulását eredményezhetik. A köszméte növényvédelme főként a lisztharmat elleni védekezésre terjed ki, emiatt többször is szükséges permetezni. Kártevők vagy egyéb betegségek ellen csak akkor kell védekeznünk, ha megtámadják a növényt. Ahhoz, hogy az egres bőségesen teremjen elengedhetetlenül fontos a tavaszi metszés, melynek lépéseire egy külön bejegyzésben fogunk részletesen kitérni. Most, hogy megismertük a köszméte igényeit és alapvető gondozási feladatait, lássuk az ültetés menetét. Házi kertbe érdemes magas törzsű köszméte fácskát ültetni, mely dísznövénynek sem utolsó. A köszméte fácska egyszerűbben nevelhető, metszhető és szüretelhető, mint a bokros növekedésű változat. Ezek a kis fácskák támasztékot igényelnek, például egy erősebb karót.