Kategóriák
Látogató számláló
0
4
8
8
6
2
0
Hírek
2021.10.30 23:51
Partnereink
Ültetési tanácsadó
GYÜMÖLCSFA ÜLTETÉSI TANÁCSOK HOBBIKERTÉSZEKNEK A VÁSÁRHELYI FAISKOLÁTÓL
A gondosan, gyökerét kiszáradástól védve szállított (nedves rongyba vagy fóliába tekert), gyümölcsfatermelőtől vásárolt gyümölcsfa oltványunkat otthon egy vödör vízbe állíthatjuk ültetés előtt max. 1 napra. Az is jó, ha az oltványt átmenetileg homokba, ennek híján földbe vermeljük, a lényeg, hogy a gyökerek levegőn ne száradhassanak, míg az ültetésre sor kerül.
Ültetés előtt gondosan messük vissza az erősebb gyökereket, ez csak serkenti majd növekedésüket. A hajszálgyökereket ne bántsuk.
A fácska koronáját majd csak tavasszal messük vissza.
Ássunk jó nagy ültetőgödröt (ideális az 1x1x1 m-es, de elegendő az 50x50x50 cm nagyságú is). A nagy gödör jó részét vissza kell temessük, ám nem hiábavaló a munkánk, a fellazított talajban a gyökereknek jóval könnyebb dolga lesz terjeszkedni, így a fa is hamarabb fog megerősödni és teremni.
A gödör aljára tehetünk már nem friss marhatrágyát, majd rá (kb 30 cm) földréteget, hogy a trágya a gyökereket közvetlenül ne érhesse, meg ne égesse őket. Ezt a rétegezést akár 2x is megismételhetjük. Összességében nem kell túlzásba vinni a trágyázást, sőt, elhagyható is, ha a kertünk földje kellően humuszos, tápanyaggazdag. A túlzott trágyázás esetén előfordulhat, hogy fácskánk kevésbé lesz ellenálló.
Az oltványt a jól beiszapolt gödörbe egyenesen állítsuk be, ügyelve arra, hogy a gyökérnyakán látható szemzés helye 2-3 cm-rel kerüljön feljebb a talajszintnél, de legalábbis ne ássuk le a szemzés hegét a gödör szélénél mélyebbre (mert akkor a nemes „elhajolhat” az alanytól később).
A föld visszaterítésekor a feltalaj kerüljön a gödör aljára, az alulról kiásott rosszabb talajréteg pedig a gödör tetejére, így a gyökerekhez kerül majd a jó, tápanyaggazdag humusz.
Jó alaposan locsoljuk be a fácskát, majd ne hanyagoljuk el ezt a műveletet a későbbiekben sem, kivéve, ha fagy.
A gyengébb, kisebb gyümölcsfa oltványokat célszerű kikarózni.
Tányérozni jobb tavasszal, télre szórhatunk a törzs köré szalmát, fűnyesedéket.
Nagyon fontos, maga a túlélés feltétele sűrű kerítés híján, vadaknak kitett helyeken a fatörzs vadhálóval való bevédése, körbetekerése! Ilyen védőeszközt gazdaboltokban könnyen beszerezhetünk. A nem bevédett csemetéket a nyulak körberágják, az őzek pedig előszeretettel csiszolják barkás agancsukat a fácskák zsenge kérgén.
Tavasszal ne sajnáljuk- erőteljesen messük meg a fácska koronáját (az oldalágakat 4-5 szemre daraboljuk le, legszélsőként külső rügyet hagyjva meg, hogy ne befelé, a sudár felé nőjön) serkentve ezzel az oltványt a növekedésre, valamint megadva az alapot a kívánatos korona kifejlődéséhez. Ha suhángunk, vagyis oldalág nélküli oltványunk van, messük el az ép rügyek felett derékban keresztbe 60-100 cm közti magasságban, attól függően, milyen magas fát szeretnénk- közvetlen a metszés alatt rügyek fognak 'kitörni' és a korona vázágaivá nőni. Őszibarack csemeténél a sudár kimetszése is ajánlott, a kívánatos katlanos koronaforma kialakításáért.
Ha mindezt elvégeztük, majd még az év folyamán gondot fordítunk az oltványunk locsolására is, különösképp a nyári aszályos időszakban, úgy biztos siker koronázza munkálkodásunkat. Az ültetés utáni első év még nem a szüretelésről szól - célunk, hogy a fácska kiheverve a kitermelés és ültetés traumáját, új helyén begyökeresedjen, megerősödjön, ahogy nagyapáink mondták, 'megfogja'. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes fajták már az első évben 1-1 bemutató gyümölccsel kecsegtetnek. A 2.-3. évben, de bizonyos fajtáknál csak a 4.-5. évtől várható termés, évről-évre hatványozott mennyiségben kifejlett korukig. A gyümölcsfa ültetéshez sok sikert kívánok, lelje örömét a gyümölcs betakarításában, fogyasztásában!
A gondosan, gyökerét kiszáradástól védve szállított (nedves rongyba vagy fóliába tekert), gyümölcsfatermelőtől vásárolt gyümölcsfa oltványunkat otthon egy vödör vízbe állíthatjuk ültetés előtt max. 1 napra. Az is jó, ha az oltványt átmenetileg homokba, ennek híján földbe vermeljük, a lényeg, hogy a gyökerek levegőn ne száradhassanak, míg az ültetésre sor kerül.
Ültetés előtt gondosan messük vissza az erősebb gyökereket, ez csak serkenti majd növekedésüket. A hajszálgyökereket ne bántsuk.
A fácska koronáját majd csak tavasszal messük vissza.
Ássunk jó nagy ültetőgödröt (ideális az 1x1x1 m-es, de elegendő az 50x50x50 cm nagyságú is). A nagy gödör jó részét vissza kell temessük, ám nem hiábavaló a munkánk, a fellazított talajban a gyökereknek jóval könnyebb dolga lesz terjeszkedni, így a fa is hamarabb fog megerősödni és teremni.
A gödör aljára tehetünk már nem friss marhatrágyát, majd rá (kb 30 cm) földréteget, hogy a trágya a gyökereket közvetlenül ne érhesse, meg ne égesse őket. Ezt a rétegezést akár 2x is megismételhetjük. Összességében nem kell túlzásba vinni a trágyázást, sőt, elhagyható is, ha a kertünk földje kellően humuszos, tápanyaggazdag. A túlzott trágyázás esetén előfordulhat, hogy fácskánk kevésbé lesz ellenálló.
Az oltványt a jól beiszapolt gödörbe egyenesen állítsuk be, ügyelve arra, hogy a gyökérnyakán látható szemzés helye 2-3 cm-rel kerüljön feljebb a talajszintnél, de legalábbis ne ássuk le a szemzés hegét a gödör szélénél mélyebbre (mert akkor a nemes „elhajolhat” az alanytól később).
A föld visszaterítésekor a feltalaj kerüljön a gödör aljára, az alulról kiásott rosszabb talajréteg pedig a gödör tetejére, így a gyökerekhez kerül majd a jó, tápanyaggazdag humusz.
Jó alaposan locsoljuk be a fácskát, majd ne hanyagoljuk el ezt a műveletet a későbbiekben sem, kivéve, ha fagy.
A gyengébb, kisebb gyümölcsfa oltványokat célszerű kikarózni.
Tányérozni jobb tavasszal, télre szórhatunk a törzs köré szalmát, fűnyesedéket.
Nagyon fontos, maga a túlélés feltétele sűrű kerítés híján, vadaknak kitett helyeken a fatörzs vadhálóval való bevédése, körbetekerése! Ilyen védőeszközt gazdaboltokban könnyen beszerezhetünk. A nem bevédett csemetéket a nyulak körberágják, az őzek pedig előszeretettel csiszolják barkás agancsukat a fácskák zsenge kérgén.
Tavasszal ne sajnáljuk- erőteljesen messük meg a fácska koronáját (az oldalágakat 4-5 szemre daraboljuk le, legszélsőként külső rügyet hagyjva meg, hogy ne befelé, a sudár felé nőjön) serkentve ezzel az oltványt a növekedésre, valamint megadva az alapot a kívánatos korona kifejlődéséhez. Ha suhángunk, vagyis oldalág nélküli oltványunk van, messük el az ép rügyek felett derékban keresztbe 60-100 cm közti magasságban, attól függően, milyen magas fát szeretnénk- közvetlen a metszés alatt rügyek fognak 'kitörni' és a korona vázágaivá nőni. Őszibarack csemeténél a sudár kimetszése is ajánlott, a kívánatos katlanos koronaforma kialakításáért.
Ha mindezt elvégeztük, majd még az év folyamán gondot fordítunk az oltványunk locsolására is, különösképp a nyári aszályos időszakban, úgy biztos siker koronázza munkálkodásunkat. Az ültetés utáni első év még nem a szüretelésről szól - célunk, hogy a fácska kiheverve a kitermelés és ültetés traumáját, új helyén begyökeresedjen, megerősödjön, ahogy nagyapáink mondták, 'megfogja'. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes fajták már az első évben 1-1 bemutató gyümölccsel kecsegtetnek. A 2.-3. évben, de bizonyos fajtáknál csak a 4.-5. évtől várható termés, évről-évre hatványozott mennyiségben kifejlett korukig. A gyümölcsfa ültetéshez sok sikert kívánok, lelje örömét a gyümölcs betakarításában, fogyasztásában!
