Új jelszó kérése
Hírlevél
Látogató számláló
0
2
0
8
0
7
1

GYAKORI KÉRDÉSEK


Mit vásárolhat a Vásárhelyi Faiskolától?


Átalunk termesztett, szabadgyökeresen forgalomba hozott gyümölcsfacsemete oltványokat tud tőlünk vásárolni minden esetben a www.gyumolcsfacsemete.hu című honlapunkra feltöltött aktuális kínálatban.

Saját termesztésű oltványainkon kívül szerepel a kínálatunkban ezen felül bogyósoltvány (köszméte, ribiszke, josta, szeder, málna) és szőlőoltvány. 


Mit jelent az, hogy szabadgyökeres oltvány?


A gyümölcsfa oltványok kitermelését, osztályozását és kötegelését követően a csemeték azonnal a földes, vagy pedig homokkal feltöltött vermelőbe kerülnek, hogy gyökerük ne károsodjon. Vásárláskor a kiválasztott oltványok innen kerülnek ki nem konténerbe vagy cserépbe ültetett módon földlabdával, hanem szabadon álló gyökérzettel egyenesen a vevőhöz. A vermelő nyirkos közegében történő tárolás garantálja az oltványok épségét, amíg azok a vásárlóhoz nem kerülnek, illetve amíg a végleges helyükre el nem lesznek elültetve.


Mennyi időn belül kell a helyben vagy az online vásárolt csemetéket elültessem, hogy azok ne károsodjanak? /Mi a teendő, miután megkaptam az oltványokat? /Mennyi ideig várhatok az ültetéssel?


Ideális esetben a fák kézhezvétele előtt már elkészülnek az ültető gödrök. A jól beiszapolt gödrökbe így kicsomagolás után egyenesen ültethetők a fák. Amennyiben ez a lehetőség nem adott, és majd csak a vásárlás után látok neki az ásásnak, úgy a gyümölcsfa oltványokat egy vízzel teli vödörbe vagy lavórba helyezhetem max 1-1,5 napra, lehetőleg ne tovább, mert akkor a gyökerek ’befulladhatnak’. Kevés ideig történő áztatás ellenben jót tesz, vízzel szívják meg magukat a fácskák. Amennyiben nem áll módomban az 1-2 napon belüli ültetés, úgy az oltványokat elvermelhetem, így mindenféle károsodás nélkül ’elvannak’ a végleges helyükre való kerülésig, az ültetésig.

Konténeres gyümölcsfát vásárolhatok –e a Vásárhelyi Faiskolától?

/Mi az előnye/hátránya a konténeres csemetének a szabadgyökeres csemetékhez viszonyítva?


Faiskolánk profilja a gyümölcsfák szabadgyökeres forgalmazása, de minden évben konténerezünk is kis mennyiségben egyes fajtákból néhány példányt, általában a különleges, ritkább fajtákat. A konténer vagy cserép előnye, hogy bármikor ültethetővé válik a fa általa a tavasztól őszig terjedő időszakban, akár a forró nyár közepén is. A konténeres fa drágább, általában kisebb választékban elérhető. Gyakran a növekedési erélye is kisebb, hiszen akár már egy éve a konténerbe kényszerült. Nagy mennyiségben konténeres fák választása gyümölcsfák esetén nem éri meg, mivel jóval nagyobb a ráfordítás költsége.

Hogyan kell szakszerűen vermelnem, ha nem tudom azonnal elültetni a megvett fákat?


Többféle módja lehetséges az elvermelésnek: keresek a kertben egy félreeső helyen egy kisebb területet, ahol néhány ásónyomnyi földet kivéve a még kötegelt állapotú fákat elhelyezhetem, akár ferde, kb. 45 fokos szögben döntve, minél kisebb helyet igénybe véve -majd gyökerükre földet lapátolok. Abban az esetben, ha mindenütt gyönyörű pázsit borítja a kertemet, amit nem akarok tönkretenni sehol sem, úgy megtehetem, hogy alternatív megoldásként pl. a gyerekek homokozójába teszem le a gyökérköteget, vagy annak híján egy lavórba /nagyobb vödörbe / ládába/ zsákba/műanyag szatyorba teszem kötegestül a fákat, majd feltöltöm azt homokkal vagy annak híján termőfölddel elfedve az összes gyökeret.
A lényeg, hogy a fák a vásárlástól az ültetésig tartó időszakot a legkisebb károsodás nélkül átvészeljék. Ez a gyökerek védelmével biztosítható a fent leírt módon, hosszabb ideig vermeléssel, rövidebb ideig vízbe áztatással vagy csupán a gyökérzet nedves textilbe-rongyba bugyolálásával.
Ha csak ledobom a kertbe vagy szobába a vásárolt faköteget és semmit nem teszek vele az ültetésig, úgy- főleg meleg, szeles és/vagy napos időben- a hajszálgyökerek könnyen visszafordíthatatlanul rongálódhatnak, megszáradhatnak. Minél tovább hagyom őket száradni, a fa eredési esélyei annál tovább romlanak. Előfordulhat, hogy a facsemeték nagy tűlélő képességük révén, hűvös (5-10 fok körüli) fagymentes, szélcsendes időben vagy hideg pincében még akár napokig, hetekig is ültethetőek, életerősek maradnának az oltványok mindenféle gyökérvédelme nélkül, úgymond ’pőrén’ is (mintha hűtőházi körülmények közt tartották volna őket) és tavasszal majd gond nélkül kihajtanának, de inkább ne kockáztassuk meg ezt és ne tegyük próbára őket, ha biztosra akarunk menni.


Hogyan bizonyosodhatok meg afelől, hogy a növényeim egészséges állapotban érkeztek hozzám?


Elsődlegesen fontos, hogy a facsemeték ágai hajlékonyak legyenek, gyökerük külső felszínének megkapargatása alatt a gyökér hófehér, hasonló próbát végezve az ágakon, a törzsön az előbukkanó szállítószövet világoszöld kell, hogy legyen.
Fáink betegségektől, vírusoktól való fertőzöttség mentességét a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal, valamint a helyi Növényvédelmi Állomás dolgozói évente többször végzett ellenőrzései garantálják, ezt igazolja a kék címke, azaz növényútevél is.


Mit jelent az, hogy vírusmentes oltvány?


Faiskolánk köteles a szaporítóanyag (alany, csírás mag, oltóvessző, szemzőgally) beszerzését kizárólag a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal) által kijelölt vírusmentes, azaz növényi vírusoktól fertőzöttségmentessé nyilvánított törzsültetvényből beszerezni és a gyümölcsfajták szaporítását ezen a módon, a kijelölt szaporítóanyagból elvégezni. Mindezen túl a fenti hivatal, valamint a Talaj- és Növényvédelmi Állomás a már nevelkedő alanyokat és oltványokat szintén újra és újra leellenőrzi. Növényegészségéügyi kritériumoknak való megfelelésüket jegyzőkönyvbe veszik, igazolják a legszigorúbb fokú, vírusmentes kategóriát. Csak a megfelelt fák jogosultak a növényútlevélre, valamint a vírusmentes minősítésű származási igazolványra. Ezen oltványok a határon túl is forgalomba hozhatóak.


Mit jelöl a csemete törzsén lévő kék címke, azaz a növényútlevél?


- A gyümölcs faját (pl. Meggy) magyarul és latinul
- A gyümölcs fajtáját (pl. ’Érdi bőtermő’)
- Az alanyt (pl. sajmeggy) amire a nemes oltva/szemezve lett
- A termelő nevét és a termelés helyét
- Az oltvány minőséget
- A termelés évét
- Termelői engedély számokat

Hogyan ültessem el az oltványokat?


Az ültetési útmutató című menüpontban részletezzük az ültetés módját.
Itt dióhéjban elmondva: minél nagyobb gödröt ássunk (akár 1mx1mx1m-eset, hogy a későbbiekben legyen helye a gyökereknek a laza földben való terjeszkedésre, ne szoruljanak össze) majd a föld egy részét visszatemetve, a fát egyenesen elhelyezve, a gödröt jól beiszapolva az összes földet temessük vissza. A legfontosabb, hogy gondoskodjunk az első, majd a vegetációs időszak alatti folyamatos, rendszeres locsolásról. A túlélés és fejlődés elsődleges feltétele ez.
A nagy gödör ásását (mely a gyökérzet térfogatánál, vagyis minimális férőhelyénél jóval nagyobb ugye) nem érdemes lustaságból megspórolnunk, a nagyobb gödörben a későbbiekben a fa gyönyörűen, gyorsan fejlődhet, míg egy kisebbe bepréselve lombja majd akár évekig is csak pár levelet, rövid hajtásokat hoz, szinte stagnálni fog.
A tápanyagellátás és növényvédelem a fontossági sorrendben ehhez képest hátra szorul.

Milyen mélyen ültessem el az oltványokat?


A növény törzsén látható ferde hegedésig, vagyis a gyökérnyakon történt szemzés helyéig, illetve annál ne mélyebbre. A szemzés helye a belocsolás, megtaposás után épp látszódjon ki a talaj felett.
Túl mélyre ültetett fa gyökerei befulladhatnak, illetve az oltvány nemes része gyökeret képezve 'leléphet' az alanyról, míg a túl magasra ültetettek hajszálgyökerei kiszáradhatnak.


Mit várhatok az ültetést követő első évtől?
Mikor fordul termőre a fám?/Mikor szüretelhetek termést?


Az ültetést követő első évben a gyümölcsfaoltvány ki kell heverje a faiskolából történt kiszedés és új helyre átkerülés traumáját, ez lassíthatja a kezdeti növekedést. A fácska első feladata, hogy hajszálgyökereivel megkapaszkodjon, rügyet majd lombot fakasszon, magyarán: ’megfogja’.
Erélyes fejlődést é termés nevelését ne várjunk az első évtől. Ennek ellenére egyes fajtáknál és példányoknál megjelenhet néhány virág, majd 1-1 jópofa körte vagy barack pl, de nem cél még ezek beérlelése, sőt, ha több termésről van szó, azok ’ki is vehetik’ a fák erejét.
Sokszor a fa épp az ültetés traumájának köszönhetően igyekszik termést ’kipréselni magából’ faramuci módon, de ezt ne várjuk el tőle. 
A második, 3. és 4. év (fajtáktól függően bár) már terméssel kecsegtethet. Bizonyos fajták termőre fordulása csak későbbre tehető (4.-5. év körül pl. az Érdi jubileum esetében), másikok már a 2. és 3. évben teremnek.
A termőre fordulás jellemző ideje és a termőképesség a honlapunkon az egyes fajtaleírásoknál szerepel.
Nagy általánosságban igaz, hogy ha 2. vagy 3. évben megjelenik az első néhány szem gyümölcs a fán, onnantól a termés a fa növekedésével arányosan évente egyre több lesz, szinte hatványozódik- hacsak az adott év rossz időjárási vagy egyéb körülményei azt nem hátráltatják.


Mit jelent az, hogy egy gyümölcsfa önmeddő / öntermékeny?
/Kell-e porzó vagy erre nem kell figyeljek?


Az önmeddő fajták a saját fajtájú virágok virágporától képtelenek megtermékenyülni, azaz egy fa önmagában vagy akár több példány is terméketlen marad, ha azonos fajtájú mind. Az önmeddő fajták porzófát, velük egyidőben virágzó hasonló fajú, de más fajtájú gyümölcsfát igényelnek. Az, hogy melyik fának mi a jó porzója, a fajtaleírásoknál általában feltüntettük.
Hobbikertészek kertes házas vagy zártkertes övezetben - ahol egymást érik a szomszédoknál a különböző cseresznyék, meggyek, almák stb.- jó eséllyel bizakodhatnak az egyébként önmeddő gyümölcsfák biztos beporzásában, így a bőséges termésben - másik , porzófának alkalmas gyümölcsfa ültetése nélkül is. Ilyenkor a környékbeli fákról a saját meddő fáikat a méhecskék ide-oda röpködve beporozzák- megtermékenyítik akár 100 m-es vagy még távolabbi körzetben.
Nagyjából izolált helyen viszont, más gyümölcsfák virágporától mentes területen (településektől távol eső tanyán, gyümölcs ültetvényben) az ültetvény telepítőnek elengedhetetlen figyelembe vennie a tervezési fázisnál, a fajták összeállításánál azok megporzási tulajdonságait.

Milyen csomagolásban kapom meg a vásárolt oltványokat? / Mennyi ideig maradnak a vásárlástól számítva épen a fák?


A webáruházon keresztül történő rendelés esetén a csomagküldés napján, a postázást megelőző órákban, a rendelt fajták szerint az oltványokat gondosan kiválasztjuk, ellenőrizzük, majd kötegeljük. Ezt követően gyökerükre nyirkos tőzeget teszünk, majd hullámpapírba csomagoljuk. Külső védőrétegként még néhány réteg műanyag fóliát tekerünk a gyökerekre, ezt a korona, az ágak összefogására is alkalmazzuk. Ügyelünk rá, hogy a fácskák törzsénél a gyökérzet levegőzése biztosított legyen.
Helyszíni átvételkor, vagyis a lerakatban történő vásárláskor a homokból kivett oltványokat igény szerint fóliával borítjuk, hogy amíg a vevő hazaér, a gyökérzet ne száradhasson és ne is piszkolja be a jármű ülését/csomagtartóját.

Nem csomagoltam ki a postán kapott facsemetéket, mennyi ideig ’bírják’ épen a csomagolásban?


Cél a csemeték mielőbbi elültetése, de ha ez nem lehetséges, aggodalomra nincs komoly ok: a becsomagolt fák gyökérzete a nyirkos tőzeg és hullámpapír borítás által egy bizonyos ideig frissen, egészségesen marad. Ha hűvös helyen tároljuk, előfordulhat, hogy egy hét után sem károsodik, de lehetőleg ne kísérletezgessünk ezzel, hanem amint tudjuk, vermeljük/ültessük el őket.

Mennyi a neten keresztül történő vásárlás esetén a szállítási idő?


A postázás napján csomagoljuk a vermelőből egyenesen kikerülő oltványokat, majd a postafutár szolgálattal való szerződésünk garanciája szerint 24 (egyes esetekben 48 ) órán belül eljuttatjuk a rendeltetési helyükre törékeny, terjedelmes és romlékony csomagként kezelve őket.
A postára adás napjáról e-mailben vagy telefonon előzetesen értesítjük.

Egész évben rendelhetek oltványokat?


Igen, rendelését bármikor, egész évben leadhatja.
A rendeléseket a két ültetési időszakban (őszi és tavaszi) fogjuk teljesíteni.
Tudni érdemes, hogy a szabadgyökeres fák kitermelése törvényileg szabályozottan a fák védelme érdekében csak a vegetációs időszak után, vagyis október 10. –ét követően kezdődhet meg, innentől időjárás függvényében október 20-ig kerülnek ki a fák a faiskolából. Forgalmazásuk ekkor indul el.
Ha nyáron vagy télen adja le rendelését, akkor azt följegyezzük, majd a következő ültetési szezonban teljesítjük.


Mikor ültessek szabadgyökeres gyümölcsfát?


Két ültetési időszakot tartunk nyilván:
- Őszi: október közepe-november vége, ritkán december eleje, a téli fagyok beköszöntéig terjedő ültetési időszak
- Tavaszi: a téli fagyok elmúltával beköszöntő, február végétől/ március elejétől induló, időjárási körülményektől változóan április közepéig- végéin terjedő, lombfakadás előtti időszak

Mi az ideális ültetési idő – hónap a gyümölcsfák számára?


Régen azt tartották, hogy a november a gyümölcsfaültetés hónapja, ez az ideális időszak a fácskák ültetésére. Ennek oka volt az is, hogy ekkorra a természetes lombvesztés megtörtént, a fák aktív anyagcseréje teljes mértékben leállt, valamint volt még kellő ideje a csemetének a téli fagyok beállta előtt a végleges helyén begyökeresednie. Manapság a lombtalanítást a faiskolákban mesterségesen (a Vásárhelyi Faiskolában kizárólag kézi, vagyis mechanikus, vegyszermentes módon) elvégezzük október közepén, így innentől a már kitermelt lombtalan fák az ősz folyamán bármikor ültethetők, októberben is, az is ideálisnak mondható ültetési idény.
Az őszi ültetetéssel a tavaszihoz képest, ahogy az öreg kertészek mondják: „egy évet nyerünk”, a csemeték fejlődésükben valószínűsíthetően előrébb lesznek tavasszal ültetett társaiknál.

Egymástól milyen távolságra ültethetem a gyümölcsfákat?


Gyümölcsfajonként változó, de általában a hagyományosan ültetett fák 4x4 m, 5x 4m, 6x4 m –re megfelelően ültethetők gyömölcsfajoktól és az alany növekedési erélyétől függően, a koronák így nem takarják vagy fedik egymást, a gyökerek is ’elférnek’.
Intenzív, kordonos nevelési módban a csemeték töve ennél jóval közelebbre kerülhet: 1 -2 m –re egymástól. A sortávolság meghatározásánál a művelést végző gép, kistraktor vagy traktor szélességét is figyelembe kell venni.

Bio gyümölcsöt szeretnék termeszteni, mi a teendőm?


Kínálatunkból ez esetben javasoljuk az ellenálló, egyes betegségekre kevésbé fogékony vagy rezisztens fajták kiválasztását. Erről a fajtaleírásokban tájékozódhat.
Megtehetjük, hogy a növényvédelmet ez esetben kizárólag környezetbarát lemosó szerek évi 1 vagy 2-szeri használatára korlátozzuk, sőt megkockáztathatjuk a vegyvédelem teljes elhagyását is. Felszívódó gomba és rovarölő szerek használatát mindenképpen kerüljük el. Bio szerek kínálatáról a gazdaboltokban kaphat felvilágosítást.
Általában kisebb ültetvény, hobbikert esetén egyszerűbb a biotermesztés megvalósítása, ezzel szemben a sok száz fa feletti ültetvény kártevőknek kitettsége jóval nagyobb, az esetleges veszteség kockázata szintén.
A gyümölcsfák érdekes módon a vegyszerek elhagyása után képesek ellenállóbbá válni, alkalmazkodni bizonyos mértékben az adott körülményekhez és vegyszervédelemmel nem ’elkényeztetve’ is jól fejlődni és teremni, ezt számtalan példa bizonyítja.
Feladatunk olyan helyen lesz nehezebben kivitelezhető, ahol a környéken már sok a gombáktól, vírusoktól és rovarkártevőktől fertőzött gyümölcsfa, ami által a mi gyümölcsösünk is könnyebben befertőződhet újra és újra.
Ilyen hely lehet egy zártkertes övezet kertje olyan szomszédos telekkel, ahol elhanyagolt gyümölcsfák vannak.

Kell –e metszenem és hogyan ültetés után a fácskámat?


Igen! Az ültetés utáni első metszés mondhatni elengedhetetlen a siker érdekében, de legalábbis nagy löketet ad a fának ahhoz, hogy megfelelően megindulhasson. A szakszerűen visszametszett fa a vissza nem metszetthez képest jóval többet fejlődik az első év során, utóbbi lehetséges, hogy csak éppen tengődni fog néhány levéllel, utóbbi viszont erőteljes, nagy hajtásokat nevel.
Elsőként a gyökereket messük meg: a vastagabb gyökereket frissítsük a gyökérvégek néhány cm-es megkurtításával bátran, amíg hófehér metszlapot nem kapunk. Ezzel is serkentjük a gyökereket a hajszálgyökér képzésére, valamint az esetleges elhalt gyökérrészek bomlástermékeit is eltávolítjuk egyúttal. A hajszálgyökereket metszőollóval ellenben jobb, ha egyáltalán nem bántjuk!
Attól függően metszünk, hogy suhánggal (oldalágak nélküli oltvány) avagy koronás oltvánnyal van-e dolgunk:
- a suháng törzsét egyszerűen elmetsszük abban a magasságban, ahol a fát elágazásra, koronaképzésre szeretnénk bírni. A metszés vonala alatti legfelső rügyek fognak ugyanis megindulni és oldalágakat fejleszteni. Célszerű nem túl magasan koronát nevelni, hiszen a későbbiekben a szüretelés így praktikusabb, viszont azért ne legyen a fa olyan alacsonyan elágazó sem, hogy pl. egy kisebb kerti géppel ne férhessünk a törzs közelébe.
(Akik közterületre, utcára ültetnek gyümölcsfát a házuk elé, sokszor magas koronát alakítanak, így az illetéktelen kezek jövet-ment nem érik el az alsó ágakról kínálkozó ’potya’ gyümölcskóstolót sem.) A 60-80 cm magas törzs az általános.
- Koronás oltvány metszésénél az oldalágakat 4-5, a megmaradó ágvégen utolsóként lévő külső szemre metszünk. (Így nem az árnyékos fatörzs felé tereljük a növekedést, hanem attól kifelé.) Sokszor ez akár az oldalág 2/3-ának elvesztését is jelenti egyben.
- A fa sudarát is arányosan messük vissza.
Legfőképp őszibarackoknál szokásos a katlanos, a sudarat teljesen kimetsző koronaalakítási mód a benapozottság növeléséért.
Egyes metszések a fentiektől jelentősen eltérhetnek, komolyabb ültetvények telepítésénél szakértelmet igényelhetnek.

A rossz metszés rosszabb, mintha egyáltalán nem metszettünk volna, illetve tudvalevő az is, hogy a visszametszés nagyságától függően, a gyökérzet vagy lomb arányának megváltoztatására a növény a régi arány helyreállítására törekszik, a hiányt kompenzálja. Így pl. erőteljes lombmetszés a fát a lomb növesztésére sarkallja, és hirtelen hosszú, de kevésbé erős ágakat fejleszt majd. Igaz ez a gyökérzet visszametszésére is, fordítva.

Számít- e, hogy milyen alanyon lettek szaporítva az egyes fajták?


Igen! Az alany nagyban befolyásolja mind a fa ellenálló képességét, talajigényét, mind növekedési erélyét.
A növény címkéjén tájékozódhat az alanyhasználatról.


Milyen alanyokat használ a Vásárhelyi Faiskola?


Faiskolánkban jellemzően az alább alanyok használatosak:
Magoncok:
myrabolán szilváknál, kajsziknál
vadkajszi- kajszik egyes fajtáinál
sajmeggy- meggyeknél, cseresznyéknél
vadcseresznye- cseresznyéknél
vadkörte- körtéknél
vadőszibarack csírás mag- őszibarackoknál
keserűmandula csírás mag- manduláknál
BA29 vadbirs- birsalmánál, naspolyánál
Klón:
MM106 - almánál
M9 - almánál

Ezektől eltérő alanyhasználat igényének felmerülésekor keressen meg bennünket, tudunk más alanyokra is szaporítani. (pl: vadalmára almát stb.)

Milyen időközönként cserélődik a Vásárhelyi Faiskola oltványkínálata?


Minden év őszén- október közepén- történik meg a faiskola teljes oltványkínálatának cseréje, a frissen kitermelt oltványokkal. Ugyanezen oltványok kerülnek eladásra a következő év tavaszán, majd azt követően ismét a készlet kisöprésére és teljes új feltöltésére kerül sor a következő ősszel.
Azok az árudák, melyek a tavaszról bentrekedt fákat ősszel árusítják, szabálytalanul járnak el, könnyen lehet, hogy életképtelen, legyengült fákat kínálnak.

Hány éves oltványokat termeszt és árul a Vásárhelyi Faiskola?


Faiskolánkban az alanyiskolából vett, már egy éven át nevelt alanyokat ültetjük el, majd neveljük még további két évig. Alvószemzéssel szaporítunk az első év nyarán.

Nagy tételben szeretnék vásárolni egy adott, jelenleg nem kapható fajtából, tudok előrendelni?


Természetesen van lehetőség egy kért fajta leszaporítására több ezer darabos tételben is nagykereskedelmi áron. Ehhez a telepítést megelőző év júliusáig kell jeleznie kérését- leadnia előrendelését, hogy aszerint szaporítsunk a kitermelés előtti évben.
Mielőtt előrendelne, érdeklődjön elérhetőségeinken, hátha már eleve adott aktuális készletünkben a kért fajta és mennyiség.

Kistételben szeretnék vásárolni. A feltüntetett, rám vonatkozó árak bruttó árak?

Igen, a honlapon az egyes gyümölcsfajták elé írt ár az oltvány darabonkénti bruttó, vagyis a 27%-os ÁFA-val növelt árát jeleníti meg.